A fa szépsége nélkül kopár lenne a világ.

Hobbiasztalos

A fa stabilizálása gyanta impregnálással

2016. február 03. - kgl

impregnalas.jpgA fák szerkezete lyukacsos, olyan mint egy szivacs ami képes felvenni nedvességet és képes azt leadni a száradás során. Amikor kiszárad a fa akkor az apró lyukak megtelnek levegővel, ezért úszik a fa vízen, mert így alacsonyabb lesz a fajsúlya. Az időjárás hatására a fa színe megsötétül, idővel beszürkül ha nem kezeljük a fát. Lehet felületi kezeléssel védeni, például lakkozással, festéssel, pácolással, de néha szükség lehet arra is, hogy ne csak a fa felületét védjük hanem belül is. Ilyenkor célszerű alkalmazni a gyanta impregnálást.

A gyanta lehet akrilgyanta, ami a legtöbb festék vagy lakk hordozó alapanyaga. Az impregnáláshoz vákumra van szükségünk, ilyenkor a fa pólusaiból a levegő kiszabadul és megtölti a lyukacsokat a gyanta. Ezt a folyamatot szemmel is követni tudjuk, ha átlátszó edényben végezzük az impregnálást. Amikor a levegő buborékok formájában távozik a fából, akkor a gyanta felpezseg, olyan mintha forrna, pedig a hőmérséklete nem változik. Addig kell az impregnálást csinálni, amíg még keletkeznek levegő buborékok. Hagyjuk egy kicsit a gyantában a fát, a vákum megszüntetése után ilyenkor veszi fel a mélyebb részek a gyantát. A fa típusától függően rövidebb vagy hosszabb ideig hagyjuk felszívódni a gyantát, a nyílt pórusú fafajoknak kevesebb idő is elég.

Az impregnált fát ezután szárítsuk meleg helyen, hogy a gyanta teljes mélységben meg tudjon kötni. Ez akár több napot is igénybe vehet. Miután megkötött a gyanta jelentősen megváltozik a fa fizikai tulajdonsága, sokkal keményebb lesz, a kalapács sem hagy nyomot rajta ha ráütünk, nehezebb lesz a fa, hiszen a pólusokat most a megkötött gyanta tölti ki. A fa mélyebb rétegeiben élő kártevők elpusztulnak, a fa ellenálló lesz az időjárás viszontagságaival szemben akár évtizedekre is. A vákum impregnálásnál nem csak gyantát használhatunk, hanem például lenolajkencét vagy más olajakat. Az olaj a fa belsejében nem tud megkötni mert nem éri levegő, így ha elfűrészeljük a fát, akkor a vágási felület is olajos lesz. A legrövidebb idő alatt a két komponensű gyanták fognak megkötni a mélyebb rétegekben, általában 1-2 nap elegendő erre. Természetesen a gyantákat színezhetjük is a bekeveréskor, így különleges mintázatot tudunk létrehozni. 

  További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha "lájkolod" az oldalunk Facebook oldalát! Ha tetszik akkor kattints légyszíves a "Tetszik" gombra, vagy a "Megosztás" gombra, hogy még többen láthassák ezt a cikket. Ha véleményed van a cikkről akkor ne rejtsd VÉKA ALÁ, írj egy pár sort a "hozzászólásokban"!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hobbiasztalos.blog.hu/api/trackback/id/tr888337170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2016.02.03. 12:58:04

Talán nem illik ezt a kérdést itt feltenni, de mivel hatásos védeni a kert faberendezéseit?
Leginkább a leásott dolgokra gondolok. Kerítésoszlop, pergola, kútágas, stb.
A talaj kötött, időnként magas víztartalmú. A föld alatti részeket bonobittal, a föld felettieket lazúrral tervezem védeni, de bizonyára van ennél sokkal jobb és megfizethető megoldás is. Jótanácsot szívesen fogadnék!

Zoltán Czvitkovics 2016.11.15. 18:57:00

Kérdésem lenne, hol lehet ilyen impregnáló anyagot beszerezni? Segitséget előre köszönöm.Üdvzoltan

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2016.11.19. 10:06:01

@F.M.J.: Kétkomponensű műgyantát javaslok az impregnálásra, főleg a föld alatti részeken illetve a föld feletti részen is legalább 50 cm magasságig, így a talaj nedvességétől és a hó, fröccsenő víz sem fog kárt tenni a fában.

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2016.11.19. 10:07:59

@Zoltán Czvitkovics: Festékboltokban. A műgyanta alapú anyagokat a Novia KFT, vagy az Alvinplast KFT-nél lehet vásárolni.

Zoltán Czvitkovics 2016.11.19. 18:55:35

Köszönöm választ!

Igaz nem oszlopot akarok stabilizálni, ez egy vákumos technológia irom hogy igazábol mit keresek. Ez a neve a szernek Cactus Juice Stabilizing Resin. Ha valaki tud olyan boltot ahol ilyet lehet vásárolni kérem segitsen. Üdv:zoltan

Inda87 2017.01.09. 03:39:46

Sajnos itthon nem lehet beszerezni ilyen stabilizálásra alkalmas anyagot. Egy ideje kutatok már, írtam néhány cégnek is, de nincs olyan gyantájuk, ami kizárólag hőre kötne meg, ezáltal újra felhasználható lenne és nem köt meg az egész az üvegben magától is egy idő után. Itthon csak kétkomponensű cuccokat árulnak, ami megköt magától is még ha lassan is, így a nagy része mehet a kukába. Külföldről meg pl a Cactus Juice Resint és társaikat nem szállítják le Magyarországra. Pedig e-bay-en, amazonon elérhető lenne mindkettő. Kint ezen két terméken túl is van még jó pár, ami alkalmas erre, de itt... Ha valaki mégis tud konkrét terméket, amit nálunk meg lehet vásárolni és tökéletes erre a célra, NEM KÖT MEG MAGÁTÓL (tehát valószínűleg 1 komponensű anyagot keresünk), az írja le legyen szíves a pontos termék nevet.

Köszönöm.

KreaManus 2017.02.21. 08:40:43

Sziasztok. Próbálok beszerezni mindenféle anyagot, de a legtöbb cég azt sem tudja miről beszélek.
Európában lehet kapni a cactus juice-hoz hasonló anyagot, de arany árban van. Amúgy a távolkeletről is. De az is drága. Irreálisan.
Úgyhogy marad a hazai kétkomponensű téma. De melyik legyen?
Én speciel nem tudom, hogy a baromi sok lehetőségből melyiket érdemes választani.
Epoxi gyantát, észter gyantát, stb.
Szóval ha van valakinek tapasztalata akkor várom.

KreaManus 2017.02.21. 13:44:51

Sziasztok. Kicsit körbejártam a témát és a Novia Kft erősen felejtős. Vagy csak velem volt extrém szűkszavú az akivel beszéltem.
Szóval Novia kiesett. felejtős. Az Alvinplast KFT segítőkész, és tervezik is a gyanta beszerzését. Jelenleg kétkomponensűt tudnak ajánlani. De az nem eléggé folyékony (bekeverve úgy 320-as viszkozitású a cactus juice kb. 20-30-as viszkozitásával szemben). Vagyis a felszívódása kérdéses.
A megfelelő gyanta amúgy 14eFt/kg körül van alsó hangon.

Kb. ennyi.

Inda87 2017.03.19. 23:44:43

@KreaManus: Igen, kb ennyit tudtam meg én is. Jatapol Resin amit csehektől beszerezhető, ha jól emlékszem, de elég drága. Az említett vállalkozások segítőkészek voltak velem, viszont nem tudtak a célnak megfelelő gyanta típussal szolgálni. A jatapol és cactus ugye újra felhasználható és nem fog az egész megkötni, ami megmarad az "üvegben" a vákuumozás után... Ha van valami írhatnál ide.

Laczkó Béla 2019.03.22. 13:31:24

Sziasztok! A leírásban ez áll "A gyanta lehet akrilgyanta, ami a legtöbb festék vagy lakk hordozó alapanyaga." A kérdésem az lenne,akkor ha keresnék olyan lakkot,azzal nem lehetne stabilizálni? Kicsit meghígítani és úgy vákumozni? Üdv.: Béla

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2019.03.27. 04:06:02

@Laczkó Béla: A kicsit meghígítom eljárásnak nem vagyok híve. Azt honnan fogod tudni, hogy mivel higítsd úgy meg, hogy az a gyanta más tulajdonságait nem változtatja meg. Erre még mondjuk lehet találni leírást a dobozon, de ez sem tökéletes, mert sok esetben csak azt írják le, hogy a szerszámaidat milyen oldószerrel tudod elmosni, a kettő meg nem ugyanaz. Ha oldószert raksz a gyantába, az is beszívódik a fába. A felületen hamarabb fog megkötni mint belül a mélyebb pórusokban. Az oldószer meg ott marad a fában, és szép lassan évek alatt fog csak elpárologni, addig meg beszívod az oldószert. Így is elég sok mérget kap a szervezetünk, nem kellene ezt még tetézni. A polieszter bázisú gyantákkal is ez a gond, hiába ez az olcsó, mégsem ezt javaslom, hanem elsősorban az epoxi gyantákat, mert abba rendkívül kevés az oldószer. Ezért is sűrűbbek az epoxi gyanták, mert nincsenek tele oldószerrel. A vákuumozós eljárás a sűrűbb anyagot is be tudja juttatni a fa mélyebb rétegeibe, ezért nem kell oldószert használni.

Laczkó Béla 2019.03.29. 08:36:55

@kgl: Igazad van,a külső részén megszárad és a belseje meg úgy marad. Aztán mikor valamit faragsz belőle,a külső részét lecsiszolod és előjön a ragacs. Mondjuk nem túl vastag és nagy dolgot akarok csinálni,meg nem is volna muszáj stabilizálni a fát,csak tetszik,ahogy kicsit élénkebb lesz a fa mintája így. ( ahogy néztem a videókban) Úgyis vennem kell lakkot,azért teszek egy próbát. Az a baj,csak a saját szememnek hiszek és a saját hibáimból tanulok. Köszönöm! Üdv.: Béla

T.R.O.M.B.I.T. 2019.04.25. 07:18:33

Egy kérdés amit nem szoktam látni ilyen helyeken. Ha pl. gyertyaviaszt megolvasztunk és abba mártjuk akkor az megoldás lehet? Gondolok itt egy továbbvitt megoldásra, olyan merítőedény amiben elfér az impregnálandó fa, vascsőből készitve pl, alulről és oldalról fűtve és beleállítani a fát aztán hagyni benne egy kicsit hogy beszívódjon. Mit mondotok? Megoldás lehet? Körülményes persze,azonban kenhető megoldásnak másik már csak a benzinnel hígított alvázvédő/szurok lehet.

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2019.04.27. 04:07:25

@T.R.O.M.B.I.T.: Érdekes felvetés ez a gyertya, ezen még nem gondolkodtam és nem is találkoztam vég vele a neten vákuumozós témában. Gondoljuk végig a gyertya viasz tulajdonságait, abból sok mindenre lehet következtetni.
45 C fok felett olvad, ergó ne rakd ki a napra a vele impregnált fát.
Nem ismerjük, hogy mennyire ellenálló a rovar kártevőkkel szemben. (valószínűleg jó lenne)
Jól éghető anyag, táplálja a tüzet.
Nem elég kemény, így nem keményíti be a fa felületét mint az epoxi gyanta, nem véd a külső mechanikai behatásoktól.
Kísérletezni lehet vele, de a fenti tulajdonságai miatt nem ajánlom.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2019.04.27. 08:19:49

@kgl: Ha nem trollkodás, tennék a felsoroláshoz hasonlóan megfontolandó ellenpontokat.

"45 C fok felett olvad, ergó ne rakd ki a napra a vele impregnált fát."
- A vasúti talpfákat, meg régebben a postai távíróoszlopokat először kátránnyal, később olajjal telítették szintén vákoumos eljárással. Ez utóbbi már szobahőmérsékleten is folyékony, tehát a viasz sem feltétlenül elvetendő. Talán csak az ára miatt nem alkalmazták ipari méretekben a viaszt.

A rovar tényezőhöz még kevesebb a tudásom, de ugye a természetben ezt (méhviasz) szintén rovarok állítják elő. Ebből arra következtetek, hogy ellenálló más rovarokkal szemben, de a pizsamás legyek sem juthatnak hozzá a fában, mert annak rostjai ebben megakadályozzák őket.

"Jól éghető anyag, táplálja a tüzet."
- Az éghetősége szempontjából szintén a vasúti talpfát citálnám. Régen próbáltam vele fűteni, de képtelenség. Azt gondolná az ember, hogy egy éghető anyag átitatva még éghetőbbel maga a megtestesített turbó fűtőanyag, de a fizikai valóság az, hogy mivel a fa rostjai közötti levegő helye van telítve olajjal, valójában a két éghető anyag egymást zárja el az égéshez szükséges oxigéntől. Kazánon kívül a felületét meggyújtani is kihívás. Tapasztalatból mondom.

"Nem elég kemény, így nem keményíti be a fa felületét mint az epoxi gyanta, nem véd a külső mechanikai behatásoktól."
- Evvel kapcsolatban nekem is inkább kérdésem lenne. Ez a tulajdonság mondjuk padlónál valóban hátrány? Abból indulok ki, hogy egy kikeményedett felület ideiglenes túlterhelés esetén hajszálrepedezetté válhat, tehát megszűnik a védelme, míg a rugalmas anyag addig véd, ameddig erre önmagától amúgy is képes. Távoli példa, talán nem is helytálló, de a bronz is két nálánál jelentősen puhább fém ötvözete, és így lett a történelem hajnalának szerszámféme. Lehet, hogy a fán is merevít keveset egy puha kitöltőanyag beitatása.

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2019.04.28. 22:31:41

@F.M.J.: Szia!
Érdekes a meglátásaid, lehet hogy van benne valami. A vasúti talpfa meggyújtása vagy az olajjal viasszal átitatott fa nehezebben gyullad meg, de ha már olyan hőmennyiséget kapott, hogy meggyulladt, akkor igen jelentősen tud égni. Egy meggyulladt autó körül az aszfalt is lángra tud kapni, ezt már láttam egy két alkalommal.

Ha a fát itatod át mondjuk viasszal, az csak azt eredményezi, hogy kiszorítja a fa felület pórusaiból a levegőt, és így keményebbnek fog tűnni a fa, de ezt csak olyan mértékben amilyen mélyen beivódott a fába az anyag.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2019.05.01. 12:49:49

@kgl: Szerintem meggyőztél. Nem fogok a teraszon viaszt alkalmazni. Bár fedett, a levegő páratartalma így is beivódhat a fába, ami a fagyos időkben csúnya munkát végez a rostok között.

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2019.05.03. 05:24:12

@F.M.J.: Nem a meggyőzés volt a célom. Inkább az, hogy több szempontból gondold át pro és kontra érvekkel. Kísérletezni meg érdemes, mert így születnek a nagy ötletek.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2019.05.03. 18:07:10

@kgl: "Nem a meggyőzés volt a célom"
- Köszönöm, de az én dimenzióimban az észérvek maguk a meggyőzés.

Rajongok a fáért. Ha tehetném mindent abból csinálnék, de nem mindent éri meg. Én is csak egy lusta férfi vagyok, aki szeretné, ha valamit csak egyszer kellene megcsinálni. A házamnak csak a külső váza falazott, minden más fából van. Ha újra kezdhetném, épületasztalos lennék, de erről már lekéstem.

A terasz tekintetében sok dolog felmerült, így a fa is. Gondolkodtam rajta, hogy meleg viaszban úsztatom a fát, míg szépen lassan belemerítem, de az nem az én pénztárcámnak való. Gondolkodtam kemény védőrétegeken is, de attól meg elvész a tapintása, meg a természet illata. Vannak fa hatású burkolólapok, de nem szeretem a szemfényvesztést.

Még nem tudom, hogy mi lesz a végeredmény, talán kőlapok, és felette hántolt széldeszka burkolat a falon. Meg lenne a stílusa, a természetessége, és ott már az egyszerű lazúrozás is eredményre vezethet. Azért köszönöm a tippeket! Mindent átgondolok, végülis nem hajt a tatár.