A fa szépsége nélkül kopár lenne a világ.

Hobbiasztalos

Nem minden fa hasznos

2019. január 08. - kgl

balvanyfa.jpgAkármennyire szeretünk fával dolgozni, tisztában kell lennünk azzal, hogy vannak olyan fafajok, amelyek rendkívül veszélyesek a hazánkban őshonos lassan növő fafajokra. Ezek a fafajok, a rendkívül agresszív terjeszkedésükkel, gyors növekedésükkel elnyomják a náluk sokkal lassabban fejlődő értékes fáinkat, így azokat rövid idő alatt kipusztítják maguk körül. Ezeket a fákat nevezzük invarziv fajoknak.

Akármennyire is felháborodnak sokan, és értékes fának tartják, de az egyik ilyen fafaj az akácfa és a bálványfa. Ha kivágjuk ezeket, akkor gyökérről több hajtást is hoznak, nagyon nehéz kiirtani őket, gyakorlatilag csak vegyszerrel lehet védekezni a térhódításuk ellen. A bálványfa a rosszabbik eset, mert nem csak gyökérről szaporodik nagyon könnyen hanem a magjáról is amit mesze visz a szél. Csak úgy tudunk ezeknek a fafajok elterjedése ellen védekezni, ha a gyökerüket öljük meg. 

 Kérlek támogasd a Hobbiasztalos blogot a Patreonon keresztül.

A bejegyzés trackback címe:

https://hobbiasztalos.blog.hu/api/trackback/id/tr5114545946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

freelander1 2019.01.09. 00:26:11

Roppant "hasznos" cikk és videó. Csak ha összefogás kell, ráadásul magánterületen álló fákat is irtani kellene, akkor jó lett volna tudni, MIVEL?! Ja. Speciális vegyszer... Köszönjük Emese.

Fekete Mamba 2019.01.09. 02:39:25

Jól láttam a nyáron, hogy a Váci úton kifelé menve jobb oldalon a Megyeri csárda után bálványfából ültettek fasort az út mellé?

moonlight777 2019.01.09. 02:52:42

Hagyjátok már békén az akácot.... a mézük egy kincs, egy fontos export ckk is, akácvirág illata isteni, fa anyaga hasznos, nem bánt az semkilyen más őshonos fafajtát...
ami az őshonos fafajtákat veszélyezteti, az a változó klímánk, nem az akác....

rallus 2019.01.09. 06:39:15

Helyesen: invazív!
Egyébként már nagyon időszerű lenne az irtásuk.Szelektálva.

lenörd hofstadter 2019.01.09. 07:08:08

Csak szólok, a fák előtt a sötétzöldeket kellene kiirtani.

Megérne egy kandikamerás misét, hogy vajon hány agyhalott tudja közülük, hogy a szöszölő fa betelepített, és van egy program amivel fel akarják számolni őket, még akkor is ha az idióta sötétzöld hozzáláncolja magát, mert jaj, kivágnak egy fát.
Vajon a ligetben óbégató 3 fát körbetáncoló agyhalottak közül hány találná el legalább 100-as pontossággal, hogy mennyi fát telepített az állam csak a 2018-as évben Budapesten?

vergyula 2019.01.09. 08:00:53

A telkünk végében elég köves a talaj, nem kedvelik a növények. Sok mindennel próbálkoztunk, a bálványfa (sokfelé ecetfa) és az akác bírja a gyűrődést. A csihatagokat igyekszem kordában tartani, persze a szél által elsodort magokkal nem tudok mit kezdeni. Az akác egyébként remek faanyag, jó fűtőértékű, gyorsan nő, illatos, szép, a mézről nem is beszélve. A bálványfa is gyorsan nő, és a maga módján szintén szép. Szóval nem irtom ki őket, csak azért, mert invazívak. Egyébként a leginvazívabb faj az, melyhez te és én is tartozunk.

haromegesztizennegy 2019.01.09. 08:18:43

Te jó ég...
Az akác a legértékesebb fánk! Ez még irtaná.
Mi jöhet még?! :(

Cpt. Flint 2019.01.09. 08:50:39

@freelander1: Medallon, vagy más szabad forgalmú folyékony glifozát gyomirtó injektálható a törzsbe, kenhető a vékony kérgű fiatal sarjakra, illetve permetezhető levélfelületre. (www.syngenta.hu/gyomirto-szer-medallon-premium) Nem kell hozzá speckó felszerelés. Injektálásnál akkus fúróval 3-5 furat elosztva a törzsbe, azokba 1-2 ml hígítatlan szert nyomunk műanyag fecskendővel, aztán egy kis gyurmával betapasztjuk a lyukat. A kenést is hígítatlan vegyszerrel végezzük, ecsettel. A már lekent sarjakat érdemes azonnal festékkel megjelölni, mert a kenés nem látszik utólag. (Sajnos a vegyszerek megfestésére még csak kísérleti módszerek vannak.) Permetezéshez a vegyszer használati utasításában megadják a szükséges hígítást.
A kezelést kora ősszel kell végezni, ekkor ugyanis a lefelé, gyökérzetbe irányuló tápanyagforgalom leviszi a vegyszert is és a gyökérzetet is elpusztítja, így jó eséllyel nem keletkeznek gyökér- és tősarjak a későbbiekben sem.

Cpt. Flint 2019.01.09. 08:53:36

@Fekete Mamba: valszleg nem bálványfából. sok helyen megy most a császárfa ültetése (szerintem sajnos, mert az sem egyértelmű, hogy nem lesz invazív, és szintén idegenhonos). ez törzsében, hajtásában hasonlít némileg a bálványfára. Ha a levél volt hasonló, akkor inkább talán kőris. de én nem láttam az említett fasort, és nem vagyok pesti, szóval nem tudom biztosan.

Cpt. Flint 2019.01.09. 09:05:33

@moonlight777: Az akác egy idegenhonos, invazív fafaj Mo-on; tetszik, nem tetszik, így van. Attól még nyilván lehet használható sok dologra. Értem én, hogy marha nehéz felfogni és elfogadni, hogy HOSSZÚ TÁVON nagyon káros lehet a bioszférára az idegenhonos fajok össze-vissza utaztatása, betelepítése (sokszor akár szándékolatlanul is). Az emberek többsége (és a legtöbb esetben) nem látja az azonnali károkat, negatív hatásokat. Ugyanolyan ez, mint az autó, dezodor, gyomirtók, rovarirtók stb. Örülünk, kényelmes, már nem is tudjuk elképzelni, hogy nélkülük lehetséges élni... közben meg rohadt nagy problémákat okoznak szép lassan, észrevétlenül.
Az akác nagyobb területet foglal Mo-on, mint azon kívül egész Európában összesen. Gondolkozzunk el ezen. Mézet hársból, és még több száz mézelő fajból lehet nyerni. A Mo-i méztermelés amúgy is válságban van, az utóbbi évek akácvirágzása gyenge, a méhek betegek, a mézet hamisítják orrba-szájba és a kínai akácméz már jó pár éve lenyomja a magyart mennyiségben és árban is.
Hogy az akác nem bánt más őshonos fafajt, azt én, mint erdőmérnök, első kézből cáfolom neked. És az akácos, mint erdő, nagyságrendekkel szegényebb biológiai szempontból (elegyfafajok, cserjék, lágyszárúak, gerincesek, ízeltlábúak, gombák számát, változatosságát tekintve), mint bármely őshonos fafajokból álló (neadjisten: természetszerű!) erdő.

Cpt. Flint 2019.01.09. 09:26:54

@lenörd hofstadter: " hány agyhalott tudja közülük, hogy a szöszölő fa betelepített, "
szerintem ne beszélj agyhalottként másokról, ha:
1. nem tudod, hogy mi a "szöszölő fa" rendes neve. (A nyár és a fűz fajok [nőivarú egyedei] azok, amelyek repítőszőrös magvai adják a nagy tömegű "szöszt". Erről sokszor mondják, hogy allergén, pedig ez alapvetően nem igaz. Nyilván nem kellemes letüdőzni, ilyenkor köhög, prüszköl az ember, de ez csak annyira allergia, mint ha kirázod otthon a szőnyeget és attól köhögsz. Allergiát a pollenek fehérjéi okoznak, de itt erről nincs szó, bár sokan tévesen virágzásnak hiszik a "szöszölést".)
2. nem tudod, hogy a "szöszölő fa" NEM (feltétlenül) betelepített. (A repítőszőrös magvakat "termelő" nyár fajok közül 3 őshonos. A füzekből meg még több. Az persze igaz, hogy városi környezetben a nyárfáknak többnyire valamilyen klónja van ültetve. Ez lehet alapvetően őshonos, mint pl. a jegenyenyár, ami a fekete nyár szelektált klónja, vagy lehet hibrid, amikor egy őshonos nyár valamilyen amerikai vagy ázsiai nyárfajjal való keresztezéséből szelektált klónt használnak [de ezek sem tekinthetők egyértelműen "betelepítettnek", persze nyilván őshonosnak sem]. A klón annyit tesz, hogy egy anyanövényből vegetatív szaporítással [dugvány, vagy sarj formájában] milliószámra állítják elő a genetikailag azonos utódokat. Nyilvánvaló, hogy ha az anyanövény nőivarú volt, akkor a vele genetikailag teljesen azonos utódok is nőivarúak lesznek, azaz szöszölni fognak. Ezeket valóban érdemes "lecserélni", és a nőivarú nyár- és fűz klónokat ma már nem javasolják belterületi ültetésre. Sajnos bizonyos kívánatos tulajdonságú fajtákból nem létezik, vagy nagyon nehezen elérhető hímivarú klón [pl. "jegenye" alakú fehér nyárból].)

yanchi 2019.01.09. 09:31:39

@haromegesztizennegy: "Az akác a legértékesebb fánk!" - én a baracklekvárosat jobban szeretem ;)

Cpt. Flint 2019.01.09. 09:32:37

@vergyula: ha kicsit bővebben írsz a kertetek termőhelyi adottságairól (hol van [klíma miatt], milyen a talaj [homok, vályog, agyag, termőrétegvastagság, meszes, vagy savanyú]), akkor biztos lehetne olyan fafajokat találni, amelyek őshonosak, vagy ha nem is őshonosak, de nem invazívok, és mégis megélnének. Sajnos annyi igaz, hogy ezek többnyire lassabban nőnek, mint az akác, vagy a bálványfa. De azért a szilek, kőrisek, juharok elég gyors növekedésűek, és több, eltérő igényű fajuk révén nagy valószínűséggel lehet találni olyat, ami megfelelne oda. Emellett pl. a leyland ciprus és a kínai borókák az örökzöldek közül kimondottan igénytelenek és gyorsan növők.

Cpt. Flint 2019.01.09. 09:42:17

@haromegesztizennegy: "Az akác a legértékesebb fánk!"
Azért amikor az akácot erdei rakodón eladod tűzifának 22 eFt/m3 áron, a tölgy rönköt meg 70 eFt/m3 áron, ezt én megkérdőjelezném... (emellett egy "vágásérett" akácos mondjuk 250 m3/hektár fát ad, egy "vágásérett" tölgyes meg minimum 400-at... hozzátéve persze, hogy azért ez sok mindentől függ, és a tölgyes ekkorra legalább kétszer olyan idős, de az akácot meg addig nem is tudnád fenntartani.)
Aztán meg esetleg menj el sétálni egy akácosba meg egy bükkösbe...

igazi hős 2019.01.09. 09:51:04

A poszternek igaza van, az akác az asztalosnak nem fa: hiába kemény, bútornak nem jó. A hozzászólóknak is igaza van: a kertben karónak jó, kerítésnek is elmegy, fűteni meg tényleg jó, csak hasogatni ne kelljen. És az akác olyan helyeken is megél, ahol az asztalos szerinti "rendes" fák (tölgy vagy pláne a dió) nem.
Népszerű az akácméz, de nem azért mert olyan jó, hanem mert "szép" és egyébként is csak ebből van bőven. A magyar ember (nem alaptalanul) megszokta, hogy a sűrű méz az cukros, ezért olyat nem vesz, ezért marad neki az akác.

Gazz 2019.01.09. 09:53:47

@Cpt. Flint: Így van. Én rendszeresen gombászom, és évről évre látom, hogy veszi át az akác a tölgy, juhar, kőris satöbbi helyét. Először csak egy két hajtás, aztán a következő évben már több tíz.
És valóban, az akácosok aljában nem terem meg semmi.
A bálványfával meg édesanyám kertjében küzdök több éve. A törzsbe fúrt lyukakba öntött glialka az akácot simán öli, ezt a rohadékot viszont még ez se vitte ki. Jön fel a sarja az egész kertben, ha kikapáljuk, csak még több jön fel.

Gazz 2019.01.09. 09:56:59

@igazi hős: Jó az bútornak, sőt az egyik legjobb, csak meg kell várni, amíg kiszárad, és kimozogja magát. Örökéletű bútorok készülnek belőle, kültérre én nem is vennék más fából készült bútort.

Audianer 2019.01.09. 10:00:36

Számomra nagy kár, hogy a poszt csak most jelent meg mert a telkemen volt egy bálványfa amit két éve kivágtam. Ráadásul a kerítés tövében nőtt, úgyhogy nem is tudtam tőben kivágni, maradt egy kb. 30cm-es csonk aminek a tövéből természetesen újra kihajtott. Két éve nem győzöm minden évben irtani mert már a szomszéd telekre is átterjedtek a gyökérsarjakról kihajtó csemeték. Minden esetre hasznos olvasmány, most tavasszal kipróbálom az ecsetelést a hajtásokonés az injektálást is a megmaradt tuskón. Kösz a hozzáértő kommenteket!

Cpt. Flint 2019.01.09. 10:26:52

@igazi hős: mióta kitalálták az akác gőzölését, azóta a bútoripar is szereti. parkettát is csináltak belőle nem keveset. a felhasználásával kapcsolatos probléma többrétű. az egyik az, hogy iparilag (jól, gazdaságosan) használható vastagságúra kevés helyen nő meg (ahol jelenleg van legalábbis). ha meg is nő, többnyire sík-, vagy térgörbe, vastag oldalágakkal, nagy kieső, bekorhadt göcsökkel, terpeszes, bordás törzzsel, álgeszttel... szóval műszakilag nehezen kezelhető, és rossz a kihozatal. ennek részben egyébként az az oka, hogy n+1-szer sarjaztatott állományokat találunk zömében, illetve ellenőrizetlen, kétes minőségű szaporítóanyaggal történik az ültetés is ott, ahol még ültetnek.

Cpt. Flint 2019.01.09. 10:52:31

@Gazz: próbáld meg a sarjak lekenését, vagy permetezését. én úgy tudom, az időpont is fontos. nyár végén, ősz elején a tápanyagáramlás az észak-amerikai fajok zöménél a gyökérzet felé fordul. ilyenkor (leginkább szeptemberben, vegetációs időben, azaz a lomb sárgulása előtt) kell elvégezni ezek vegyszerezését, ha azt akarjuk, hogy a vegyszer lejusson a kezelés alatti részekbe is. mondjuk a bálványfa pont nem é-amerikai, de ennél is ezt az időpontot ajánlják tudtommal. a 12 órán belüli eső, vagy a hidegebb idő is negatívan befolyásolja az eredményességet.

Zalancelot 2019.01.09. 10:56:27

@Cpt. Flint:
Jó. az akác kétségtelenül invaziv faj, a túlzott elszaporodása kozkázatokat rejt, de mennyivel elfogadhatóbb, ha legalább annyi kockázatot hordozó vegyszerekkel próbáljuk irtani?

kockazatos.hu/anyag/glifoz%C3%A1t

pgábor 2019.01.09. 10:57:53

@Cpt. Flint: Köszi a válaszokat, én is gondolkodtam, hogy leírom, de ilyen alapossággal nekem erre nincsen türelmem. Mert ugye, már megint a hülye erdészek... Jó Szerencsét!

pgábor 2019.01.09. 11:03:58

@Gazz: Javaslom a glifozát tartalmú vegyszert próbáld 1:1 arányban gázolajjal keverni és a levélzetre, illetve a nem vastag kéregre kenni egy ecset segítségével. Jobb a felszívódás. Ha hozzájutsz Garlon nevű szerhez, az igazán jó lehetne, de jelenleg hazai forgalmazása nincs. A környező országokban (pl. Szlovákia) viszont úgy tudom, forgalmazzák. Az őszi időpont jó lehet, de nem fogod egy kezeléssel megúszni szerintem.

Cpt. Flint 2019.01.09. 11:05:54

@Audianer: tavasszal nem kellően hatékony a vegyszerezés, mert nemigen jut le a vegyszer a kezelés alatti részekbe. legkorábban augusztus végén, de inkább szeptemberben javasolt a kezelés.
tuskók lekenésére is volt hatékony vegyszer, de tudtommal jelenleg nem forgalmazható (Garlon).
próbálkoznak helyette glifozátokkal, de nem túl jó a hatékonysága állítólag. viszont tuskókenés eleve csak friss tuskónál működik, ahol még van anyagcsere.

Cpt. Flint 2019.01.09. 11:09:21

@Zalancelot: ha pontszerűen, célzottan juttatod ki, akkor a kockázat/terhelés minimális. azaz nem ész nélkül lepermetezünk mindent hektárszám, hanem injektálás, törzskenés; sőt, én levélfelületre is láttam kenéssel kijuttatni vegyszert. itt egy minimális elcsöpögésen túl nem terhelődik a környezet.

pgábor 2019.01.09. 11:10:30

@Gazz: Még egy kiegészítés. Létezik egy BFA nevű szerkeverék kifejezetten bálványfa kenéses irtására. Kereskedelmi forgalomban nincs, de lehet, hogy a közeledben esetleg az erdészet használja. Érdeklődj náluk, hátha tudnak segíteni!

pgábor 2019.01.09. 11:13:37

@Audianer: A Gazz számára írt válaszok neked is segíthetnek.

Cpt. Flint 2019.01.09. 11:22:06

@pgábor: Üdv az Erdésznek! (pénzt a fásnak, lfs a kohásznak... ;) )
ez a BFA a "Kék Halál"? :)

pgábor 2019.01.09. 11:31:04

@Cpt. Flint: Igen. Hatékony vékony kéregre kenve, de általában ismétlésre szorul. A legjobb amit próbáltunk, az a gázolajos Garlon volt. Sajnos úgy tűnik, a gyártónak a kis hazai forgalom miatt néhány éve nem érte meg megújítani a hazai engedélyeket. Ha tényleg betiltják a glifozátokat (ez nagy marhaság lenne, de többször előkerült), akkor szerintem nem nagyon lesz alternatíva. A BFA-ban is van fozát. Talán eseti engedéllyel a Garlon most is használható, de ebben nem vagyok biztos. Hozzá kell tennem, a Garlonos kezelés a BFA-nál lényegesen drágább volt, de számszerűn már nem tudom, hogy mennyivel.

Cpt. Flint 2019.01.09. 12:26:38

@pgábor: az a legérdekesebb a Garlon-kérdésben, hogy az EU-s "Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások" pályázat melléklete (a kiegészítő intézkedések szakmai követelményei) szerint a tuskókenést nevesítve Garlon 4 E vegyszerrel kell elvégezni... jelen helyzetben ez biztos, hogy csak eseti engedéllyel működhet.

pgábor 2019.01.09. 12:52:51

Igen, ez vicces. Mindig tanul az ember, ezt nem tudtam.

isapur 2019.01.09. 13:44:01

@Cpt. Flint: Tehát egy hektár akácerdő mondjuk 750m3 faanyagot ad azalatt a c. 100 év alatt, mialatt a tölgyes meg 400-at, ugyanennyi idő alatt. Az akácot sem muszáj egyébként mindet tüzifaként eladni, lehet ott is oszlopnak meg karónak, de tüzifaként biztosan eladod az egészet azért a 22-ért. A 400m3 tölgy pedig nem fog elmenni teljes mennyiségben rönk-áron. Ráadásul az sem mindegy, hogy 30-35 évente megszerzed a jövedelem harmadát a területről, vagy csak 100-120 évente kapod meg az egészet. Szóval ha valaki az írásod alapján nem értené, hogy ki az a hülye, aki tölgy helyett inkább akácot termel, esetleg kaphat támpontot.

isapur 2019.01.09. 13:53:31

mindazonáltal a tölgy szerintem is sokkal értékesebb az akácnál, mert gomba a vargányáknál, rókagombánál, trombitagombánál varashátú galambgombánál kezdődik, és az óriáspöfetegnél meg az akácpereszkénél végződik.

Cpt. Flint 2019.01.09. 14:35:50

@isapur: nem, ez nem ilyen egyszerű. előhasználati faanyag is van a világon, azaz tisztítás, gyérítés. az összfatermés tehát nem annyi, mint ami véghasználati korban van a területen. az akácból is vehetsz ki vékony tűzifát 3-4 alkalommal a véghasználatig, mondjuk összesen kb. 70 m3/ha-t 40 év alatt. a tölgyesből meg mondjuk legalább 250 m3/ha-t (6-7 előhasználattal) a 120 év alatt, ez utóbbinál viszont az utolsó 2-3 gyérítésből szintén lehet részben iparifát is termelni jó áron. valóban nem lehet a tölgy egészét eladni iparifának, a tűzifa ára viszont ugyanannyi, mint az akácé. az akácból viszont nagyon sok esetben nem tudsz oszlopot hosztolni, mert térgörbe.
ja, és akkor még annyi, hogy ha fokozatos felújításod van, akkor már 20 évvel véghasználati kor előtt kiveheted a 30%-ot a tölgyesből. ha meg szálalóvágásod, akkor meg 40 év alatt négyszeri belenyúlással leveszed az egészet, miközben felnő az új állomány, tehát folytathatod. Szálalásnál meg 5 évente kiveszel 5%-ot és folyamatosan ugyanolyan az állományod... szóval azért el lehet itt szórakozni az összehasonlítással, és őshonos+tájhonos állományoknál ma már nyilván nem a tarvágásos üzemmódban kell gondolkodni.
azt én sem vitatom, hogy a parasztot nem fogod pusztán meggyőzéssel rávenni arra, hogy ha neki éveken belül tűzifa kell (meg szerszámnyél, meg karó), akkor ne akácot telepítsen, hanem tölgyet. de aki komolyabb földterületekkel rendelkezik, hosszabb távra tervez, vadászatban (is) érdekelt, egyenletes hozamot akar; emellett tisztában van az EU-s erdészeti támogatások lehetőségével, azt már sokkal könnyebb őshonos faállomány telepítésére bírni.

Vegha 2019.01.09. 14:38:35

Ha valaki természetbarát módon akar megszabadulni az akáctól annak javaslom, hogy fogadjon örökbe néhány kecskét (az állattartó valószínűleg szívesen megszabadul a kártékony állataitól) egy időre. gyönyörű szépen lerágják a friss hajtásokat - amíg vannak. Miután elfogyott, a kéreg következik. Azt is lerágják. Ha már nem finom - és még maradt - akkor a szarvukat vakargatják rajta. Eredmény ? Leáll a tápanyagszállítás (keringés?), és a fa minden további nélkül szépen lassan kiszárad és elhal (csodálom hogy ezzel egy erdész nincs tisztában).
Csak kicsivel gyorsabb - de messze nem ennyire ökologikus - módszer a fa külső néhány cm-nyi kérgét láncfűrésszel körbevágni. 1 év múlva kézzel kidönthető (állítólag). Én csak a fentebbi kecskés módszer hatását láttam, az őzek is ugyanígy járnak el a szomszéd akácültetvényében: kéreg le, és a fa szépen elszárad (szintén ~ 1 év). Ki kell várni ez igaz, de jó tudni hogy van humánus, nem toxikus mégis biztos módszer.

Cpt. Flint 2019.01.09. 14:58:21

@isapur: ismerek pár erdőgazdálkodót, akik a natura 2000 erdős támogatásból élnek, nem is termelnek fát. akácosnál ez 6 év felett 72-93 euro/ha (93 csak 60 év felett, ami azért ritka eset), tölgynél meg 103-237 (20 év felett már minimum 154 euro/ha). ez már tölgy esetén simán versenyképes a fa árával (amiből ugye lejön az áfa, meg a termelési költség, meg a felújítás...) és gyakorlatilag semmit nem kell érte csinálni.

Cpt. Flint 2019.01.09. 15:07:41

@Vegha:
1. a kecske minden mást is kiirt a kertedből. Emellett büdös is, és nem is tartható mindenhol (helyi jogszabály, szomszédok stb.). Csodálom, hogy ezzel nem vagy tisztában.
2. A fa "gyűrűzése" bevett gyakorlat, ha lábon álló holtfát akarunk "készíteni" (pl. ragadozóknak beülőfa, holtfa fogyasztó gombáknak, rovaroknak, azokból élő gerinceseknek). Azonban ettől a gyűrűzés alatt a törzsből, a tőből és gyökérből az akác, bálványfa, zöld juhar, amerikai kőris, ezüstfa stb. még vígan és erőteljesen fog sarjadni.
ezt viszont én láttam. vadkárt is látok sokat, és tudom, hogy az idegenhonost az őshonos vad többnyire kevésbé szereti (ellenpélda a fenyőfélék), és a jól sarjadókat nem képes kiirtani (ellentétben az őshonos kemény lombos fafajokkal, amiket már szinte csak kerítésben lehet felújítani).
ezekkel van tisztában az erdész.

Vegha 2019.01.09. 15:27:43

A gyűrűzésről csak hallottam, de az őzek tényleg járnak az akácba. Konkrétan a helyi vadász vette észre az említett kéregkaparásos nyomokat, mikor nálunk szántott. Következő alkalommal puskával jött vissza.
Kecske problémák: megoldásról van szó vagy kifogások kereséséről ?Azt gondolom, hogy az az ökoszisztéma, ahol egy akáctól kell megszabadulni egy kecske szaga a kisebbik gond. Aki képes teleinjektálni a természetet mindenéle mérgekkel az nem tudom mit szeretne kezdeni utána azzal a talajjal. Sokat nem várnék tőle.
Egyébként létezik még elektromos kerítés vagy végső esetben póráz. Mindenre van megoldás ha az ember tényleg akarja.

Cpt. Flint 2019.01.09. 15:45:30

@Vegha:
mint mondtam, a vad kárt tud okozni az invazív fafajokban is, de nem képes azokat kordában tartani. pont ezért invazívak ezek a fafajok. olyan a visszaszerzőképességük és a szaporodási stratégiájuk, illetve olyannyira kevés a konkurrensük/természetes ellenségük (fogyasztójuk), hogy Mo-on semmi nem képes a tömegszaporodásukat, terjedésüket akadályozni.

kecske: én nem keresek kifogásokat. jelzem a lehetséges problémákat. látatlanban, minden körülmény ismerete (lakhely, pénzügyi helyzet, allergia, sok egyéb) nélkül szerintem sokkal kézenfekvőbb egy szabadforgalmú vegyszerrel végzett lokalizált beavatkozást javasolni, mint kecskebeszerzést. a javasolt vegyszeres megoldások ráadásul univerzálisan, akár nagyobb méretekben, külterületen is alkalmazhatók. a kecskénél azért elég sok probléma vetődik fel, kezdve az állategészségügyön, trágyán, felügyeleten, stb. Én látatlanban előbb javasolok egy 500 Ft-os, negyed órás medallonos injektálást egy-két fához, mint hogy két évig tartson kecskét a kertjében, szerezze be hozzá az engedélyeket, viselje el a szagot, etesse, itassa őket, építsen nekik ólat, kerítést... gondold ezt át egy kicsit.
Emellett egy rosszul alkalmazott kecske(nyáj) simán okozhat legalább annyi ökológiai kárt (védett, ritka növényfajok lelegelése, kitaposása), mint egy (nem célzott) vegyszerezés. egy injektált fából szerintem a talajba szinte mérhetetlenül kevés le nem bomlott vegyszer kerülhet be. viszont nézz utána, van jócskán utalás arra, hogy milyen komoly területeket tettek totálisan tönkre (sivataggá) a kecskék.

Vegha 2019.01.09. 15:51:38

Bocsánat, de butaságokat hordasz össze az álllattartással kapcsolatban és mielőtt ez eszkalálódna inkább lezárom a vitát.

pgábor 2019.01.09. 15:55:10

Kedves hozzászólók! A videó kapcsán többen az akác kiirtásáról elmélkednek. Erről szó nincs ma kis hazánkban, de kérem, értsétek meg: vannak helyek, ahol akácnak helye nincs! Nem csak azért, mert ez pénzügyileg ott nem éri meg, hanem mert a térhódítása bizonyos helyeken az őshonos életközösség teljes átalakulásához, pusztulásához vezethet. Jó példaként hozta föl isapur a gombákat, de számos növény és állatfajt felsorolhatnánk. Ezzel együtt az akácnak vannak értékei, melyek okán a hazai erdőgazdálkodásban jelentős szerepe lesz a jövőben is. Tehát az akác kiirtásának témakörét hagyjuk.
A bálványfa, melynek kártékony voltáról a videó szól egy egészen más téma. Gazdasági értéket gyenge minőségű fájának okán nem képvisel. Növekedése és terjeszkedése olyan intenzív, hogy akár az akác létét is veszélyezteti, nem beszélve más, lassabban növő fafajokról. Az elfoglalt területet teljesen uralja, gyakorlatilag semmi nem marad meg mellette. Bár tudtommal allergiát nem okoz, de megítélésem szerint a parlagfűhöz hasonlóan irtási kötelezettséget kéne rá elrendelni, olyan károkat eredményez a megtelepedése. Hatékony irtása a magonc kor után (ekkor még tövestül kihúzható) csak vegyszerrel hatékony. Biztos rágatható kecskével is és talán ismételt, több éven át tartó, folyamatos visszavágása is eredményre vezethet, de ez csak egy-két egyed elpusztítására alkalmas, nem lehet vele a teljes problémát kezelni. Arra biztatok mindenkit, hogy ha termő fát lát, azt mielőbb vágja ki, a sarjakat vegyszerezze le, a magoncokat húzza ki a földből! Higgyétek el ez nem valami felfújt téboly, hanem egy nagyon is valós, erdeink, természeti örökségünk jövőjét valóban érintő probléma! Cpt. Flint hozzászólásait a témában érdemes elolvasni.

laci_52 2019.01.09. 16:01:51

Mindent a maga helyére! A tölgy és a bükk a magashegységekbe való, az akác az Alföldre, mert a száraz, homokos területeken is megél, ahol sok más fa nem. Próbáljon valaki tölgyerdőt ültetni a Kiskunság futóhomokjára! Nem fog sikerülni, de ugyanott az akác jó nagyra képes nőni.

Egyébként többen leírták(igazuk van!) hogy az akác komoly gazdasági hasznot hoz, anyaga kiváló szerszámnyélnek, szőlőkarónak, parkettának stb. Tűzifának sem rossz. Úgyhogy ne bántsuk az akácerdőket!

A bálványfa viszont tényleg senkinek sem hiányzik, azt mindet ki kellene vágni.

Krumpli Bogart 2019.01.09. 18:55:31

A bálványfát érdemes harisnyázással irtani. A föld felett a törzset körbevágni, majd 20 cm-rel följebb is körbe vágni és a két vágás között a kérget lehántani. Ezzel a fa és a gyökér lassú halálát lehet elérni.

Beer Monster 2019.01.09. 19:35:02

@Cpt. Flint: A valaki által csak "szöszölőként" ismert fáknál a felsorolás kapcsán félreérthető volt a jegenyenyár szerepeltetése, hiszen az egy hímivarú klón, így aztán nem tartozik a "szöszölő" fák közé.

Az akáccal nem lesz más megoldás, mint az irtás, minél később, annál rosszabb lesz.

pgábor 2019.01.09. 19:58:44

@Krumpli Bogart: Nem jó. Gyökéről gyorsan sarjad, csak egy nagy sarjcsokor lesz az eredmény egy száraz fával a közepén

kgl · http://hobbiasztalos.blog.hu 2019.01.09. 21:44:17

@Gazz: Többe kerül az akác megmunkálása mint bármely más fának. Az akác olyan kemény kiszáradva, hogy kiszedi minden szerszám élét. Amikor egy jó keményfához való körfűrészlapot akarsz vásárolni aminek szép a vágásképe, és még valamennyire tartós is, azt nem nagyon úszod meg 22.000 ft alatt. Na az akác ezeket a fűrészlapokat is tönkre tudja vágni pár óra alatt. Aki próbált már akácból bármit készíteni a karón és a tüzelőn kívül, azt tudja ezeket, és messze elkerüli az akác feldolgozását.

Cpt. Flint 2019.01.10. 08:07:05

@Vegha: más szóval: elfogytak az érveid (vagy nem is voltak).

Cpt. Flint 2019.01.10. 08:23:24

@laci_52: "A tölgy és a bükk a magashegységekbe való, az akác az Alföldre, mert a száraz, homokos területeken is megél, ahol sok más fa nem."
A "tölgy" nem "magashegységi" (sőt, igazából a bükk sem). Magyarországon legfeljebb középhegységet találsz eleve... Ráadásul a "tölgy" Mo.-on minimum 3(-4) fajt jelent, amelyeknek meglehetősen eltérnek a termőhelyi igényei, elterjedési területe. (Kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy és a csertölgy.) Ezek közül a kocsányos tölgy az alföldi részeken nagyon jól érzi magát, ha van elég (talaj)víz, amit elérhet.
Alföldi száraz homokra az akác sem való. Oda igazából semmi sem való, legfeljebb a boróka. Tudomásul kell venni, hogy vannak olyan termőhelyek, amelyek (zárt) erdő kialakítására alkalmatlanok.
Lehet, hogy elvegetál rajta egy akác fasor, ami totál csúcsszáradt és 30 évesen is 15 cm átmérőjű fákból áll. ez még mezővédő erdősávként, némi fészkelő- és búvóhelyként akár pozitívum is lehet, de azért ne nevezzük erdőgazdaságilag jelentősnek. (Ahol az akác "jó nagyra" megnő, ott biztos, hogy találhatunk olyan őshonos fafajt is, ami szintén jól megélne.)
Egyébként a rossz helyeken is valószínűleg megmaradna a mezei szil, mezei juhar, vadkörte, fehér nyár, meg néhány cserjefaj kombója, és máris jobban járnánk ökológiai szempontból.

Krumpli Bogart 2019.01.10. 08:32:41

@pgábor: Amiket mind, folyamatosan harisnyázni kell, amíg a gyökér ki nem adja az erejét.

Cpt. Flint 2019.01.10. 08:35:45

@Beer Monster: "félreérthető volt a jegenyenyár szerepeltetése" Ez talán igaz, bár elsősorban arra hoztam példának a jegenyenyárt, hogy az egy őshonos faj klónja. Nehéz más közismert nyár kultivárt mondani példaként őshonos alapfajra, ami ráadásul nőivarú. A cv. 'Italica' valóban hímivarú, azaz nem szöszölő. Mondjuk vannak hasonló alkatúak nőivarúban is, a laikus nemigen fogja megkülönböztetni (tiszaháti nyár, cv. 'Thevestiana').

pgábor 2019.01.10. 08:38:20

@Krumpli Bogart: Némileg macerás, de sok sikert hozzá.

Cpt. Flint 2019.01.10. 08:42:50

@Krumpli Bogart: magyarul meg kell várnod, míg a 10-20 egy csokorban levő sarj, meg a jóval távolabb is feltörő gyökérsarjak is megnőnek akkorára, hogy gyűrűzhetők lesznek? Nekem ez nem tűnik túl biztos módszernek. A kiirtott szőlő helyén volt olyan, hogy évek múlva hozott hajtást egy földben maradt gyökér a kertemben. A földfelszín felett kipusztult cserszömörce is újra kisarjadt 2 év kihagyás után. Évek óta minden évben levert tősarjak és lenyírt gyökérsarjak ellenére is mindig újra hajt az ezüstfa tönkje is. Ugyanez a helyzet a mirabolánnal is. Mindemellett, mivel folyton visszaszorítod a felszíni képleteket, szerintem a gyökér fejlődik.

Beer Monster 2019.01.10. 11:07:26

@Krumpli Bogart: Ezt el lehet érni folyamatos nyírással is.

Cpt. Flint 2019.01.10. 12:23:41

@Beer Monster: nem mondtam, hogy évente csak egyszer.
de pont ez az, amitől sokan megszabadulnának. nem mindenkinek azért kell a kert, hogy minden évben legyen mivel kínlódni (a fűnyíráson túl); sarjakat leverni, az egyre növekvő sarjtövet talajszintre vágni, vagy kiásni, kecskét tartani hozzá stb.
Nagyobb léptékben, azaz pl. erdősítésben ez azt jelenti, hogy évente egyszer-kétszer le kell veretned az akác sarjat hektáronként 80 eFt-ért alkalmanként. Ez jelentős többletköltség, főleg, ha 10 évig kell csinálnod, mire erdő lesz a tölgyültetésből. Manapság már embert is alig találsz erdei munkára. Szóval nyilván keres az ember egyszerűbb és lehetőleg végleges megoldásokat.

Beer Monster 2019.01.11. 11:11:54

@Cpt. Flint: Én aligha hiszem, hogy a kérdezők és hozzászólók erdősítésben gondolkodnának. Másfelől pedig bótorság lenne 10 évig életben hagyni a gyökérzetet és hagyni fejlődni, ha egy év alatt is elpusztul.